MÉG TÖBB
– a  szülés utáni depresszióról
– a kialakulás okairól és
– segítség minden mennyiségben, hogy újra jól érezd magad!
A honlap Szülés utáni Depresszió oldalain…>>>
(Segítség, Személyes beszámoló, kialakulás okai)

Jóllehet nagyon sok cikk, könyv és egyéb írás foglalkozik ezzel a betegséggel, mégis úgy érzem, hogy az anyalelkekben ilyenkor lezajló folyamatok legmélyét igazán egyik sem vizsgálja meg. Nézzük a jól ismert tényeket: A szülés utáni depresszió általában a szülés után 2-8 héttel, de lehet, hogy csak egy év múlva jelentkezik. Előfordulhat, hogy a korábban fellépő baby blues szülés utáni depresszióval folytatódik. Jellemzően az alábbi tünetei vannak: tartós, legalább két hete fennálló általános levertség, nagyfokú fáradtság, étvágytalanság, álmatlanság, agresszivitás, érdektelenség, motiválatlanság stb. Jó pár olyan hajlamosító tényező létezik, amely nagyban hozzájárulhat a gyermekágyi depresszió kialakulásához. Ezek közé soroljuk a már korábban előfordult depressziós betegségeket, a komplikált szülést, a gyermekkorhoz tartozó érzelmi sérüléseket, különösen az anyával való hiányos és problémás érzelmi kapcsolatot, a fészekrakó ösztön megzavarását stb.

De mi áll a háttérben? Milyen lelki állapot jellemzi ilyenkor az anyát?

A szülést követően az édesanya kétszeresen is gyászol. Gyászolja az elmúlt várandósságát, és azt a gyermeket, akit elképzelt magának. Paradox módon ilyenkor igényli a törődést, de ugyanakkor csak az újszülött gyermekével szeretne lenni. Mindezeken túl még a múlt is visszaköszön a jelenben. Hiszen az édesanyánkhoz fűződő viszonyunk alapvetően meghatározza a babánkhoz való hozzáállásunkat, már csak azért is, mert csecsemő-, és gyermekkorunkban mélyen belénk ivódott az, ahogy anyánk bánt velünk. Amikor a saját gyermekünket tartjuk a kezünkben, ezek a gesztusok, érzések újra előtörnek. Ugyanakkor újra kell értékelni az anya-lánya kapcsolatot is, hiszen most már mi is anyák lettünk, aki felelősséggel tartozik gyermekéért. Mindemellett a várandósság során a lelki áttetszőség állapotában felszínre kerülnek a korábban tudatosan elrejtett gyermekkori sérelmek, amelyek feldolgozást igényelnek. Ha ez nem történik meg, vagy nagyon fájdalmasak ezek az emlékek, akkor alapjaiban inoghat meg az anya-lánya kapcsolat, és ezzel együtt megjelenhet a szülés utáni depresszió is. “Mióta megszületett a kisbabám semminek nem tudok örülni, egész nap csak sírok, és az anyámat látni sem akarom, nem bírom elviselni… Elegem van abból, hogy mindig megmondja, mit tegyek, nem képes felnőttként kezelni még most sem.” – mondja egy anyuka, akinek hónapokban telt mire kilábalt a depressziójából. De nemcsak egy rossz anyakép, hanem annak hiánya is hajlamosít a kialakulásra… Ha nincs támasz az első időszakban, ha minden az anya nyakába szakad és emellett még úgy is érzi, hogy mivel más is megoldja ezt a helyzetet, neki is meg kell tudnia oldani, könnyen belekerülhet egy depressziós állapotba.

Egy lehetséges ok: A fészekrakó ösztön megzavarása

Emellett nagyon fontos megemlíteni a gyermekágyi depresszió kialakulásának esetleges okaként a fészekrakó ösztön megzavarását is. Ez alatt azt értjük, hogy ha a leendő anyuka pont a várandósság ideje alatt költözik új helyre, akkor a már jól ismert régi fészek helyébe egy teljesen új, és eleinte idegen hely lép. Ilyenkor nehezebb előkészíteni a fészket a kis jövevénynek, hiszen még az édesanya sem érzi magát igazán otthon. Egy költözés önmagában is megzilálja az embert, hiszen egy teljesen új helyen kell kialakítani az életét, belakni azt. Ráadásul a gyermekvárás időszakára a fokozott érzékenység jellemző, így ez az új helyzet sokkal nehezebb. Pedig milyen sokan költöznek nagyobb lakásban pont a várandósság ideje alatt.

Érdemes odafigyelni ezekre a jelekre és hajlamosító tényezőkre, mert nem egy esetben okoztak nagyon komoly depressziós állapotot. Volt olyan anyuka akinél több ilyen ok (költözés, elfojtott sérelmek) egyszerre jelentkezett és az utolsó pillanatban érkezett a segítség. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az igazi gyógyulás abban rejlik, ha feltárásra kerül a depresszió igazi oka… Ehhez mélyebb, összetettebb kezelés szükséges. Ezért hoztuk létre az Anyalélekcentrumot, hogy ebben segítsünk! Erről bővebben a Segítség oldalon olvashatsz.

Mit tehet ilyenkor a környezet, a családtagok?

Az első és legfontosabb jó tanács, hogy semmiféleképpen nem szabad elbagatellizálni a problémát. A “szedd már össze magad” felszólítás ilyenkor semmit nem használ. Sőt! Az anyuka még inkább úgy érzi, hogy igazán senki nem érti meg, hogy mi a baja. Ezentúl jótékony hatása lehet a segítségnek a baba körüli teendőkben. De vigyázat, ez bizony visszájára is elsülhet. Előfordult olyan eset, amikor az anyuka nem mert egyedül maradni gyermekével, mert amikor sírni kezdett a baba, akkor úgy érezte, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel és bepánikolt. Emiatt állandóan volt mellette valaki, aki segített neki, de ez idővel azt eredményezte, hogy ő maga már nem is törődött a kicsivel.   

Sajnos a szoptatás ilyen esetben további negatív hatással járhat, mert az állandó rendelkezésre állás és készenlét tudata teljesen felőrli az anyát. Fogolynak érzi magát, és hogy ebből a helyzetből szabaduljon, nagyon hamar áttér a tápszeres táplálásra.

Egy jó szakember és sokszor a megfelelő gyógyszer az, ami igazán jó megoldás lehet. Ezek nélkül általában nem sikerül kilábalni a szülés utáni depresszióból.  Volt olyan anyuka, akinek a negyedik szakember tudott segíteni. Az első hárommal nem volt megelégedve. Volt akinek az hozott javulást, hogy vitaminokat és omega 3 zsírsavat tartalmazó készítményeket kezdett el szedni… A lemerült-kimerült szervezet külső segítség nélkül nagyon nehezen tud egy ilyen állapottal megbirkózni.

Azt gondolom, hogy ez egy nagyon embert próbáló helyzet a családok életében. Hiszen senki nem érzi magát jól a bőrében: a depressziós anya önmagát marcangolja és úgy érzi nem értik meg mi a baja, a családtagok próbálnak segíteni, de sokszor tehetetlenek, a babáról pedig valakinek gondoskodni kell…

Irodalom: Antoine C., A terhesség és az anyaság pszichológiája

 

A hozzászólások le vannak tiltva.