Anyává érés

Az Anyaság női létünk egyik legcsodálatosabb ajándéka. Életet adni egy megszületni vágyó kis léleknek igazán gyönyörű feladat.

De e mögött a sok csodaság mögött megannyi nehézség is megbújik. Ugyanis nem elég életet adni, és ezzel papíron is Anyává válni. Mindehhez az is szükséges, hogy megtörténjen az Anyává érés. Igen, mert a kettő nem ugyanaz! Anyává válunk azzal, hogy a kisbabánk megszületik. Onnantól kezdve a társadalom Anyaként is számon tart minket. Ez így a jó. De Anyává érni, belenőni az Anyaság szerepébe, megélni a női létünk egy újabb aspektusát, több időt kíván.

Sok frissen szült Anyuka panaszkodik, hogy nem érzi azonnal az Anyaság érzését, és ez zavarja őket. Ez az időben hosszabb, belső folyamat a várandósággal kezdődik és a baba megszületése után kerül igazán előtérbe. Nem érdemes siettetni, és nem érdemes keseregni sem, hogy mindez nem történik meg azonnal a baba születésével egyidejűleg. Azaz, semmiféleképpen ne legyen bűntudata, lelkiismeretfurdalása egyik friss Anyukának sem amiatt, hogy nem azonnal érik bele az Anya szerepbe. Mentsük fel magunkat a felesleges elvárások alól, mert ezzel csak nehezítjük a saját – amúgy sem egyszerű – helyzetünket.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy az Anyává érés rögös útján milyen új helyzetekkel találjuk magunkat szemben:

  • számos új feladattal kell megbirkózni. A szülés utáni regenerálódástól kezdve, a szoptatás megkezdésén túl a babasírás okának megfejtéséig… csak néhányat említve.
  • lelkileg is sok újdonság jelentkezik. Hirtelen a baba lesz az érdeklődés középpontjában, az Anya a perifériára szorul.
  • a felelősség újszerű édes terhe egyszerre ránk rakódik, amihez hozzá kell szokni.
  • a baba önálló kis élőlény, nem pedig egy órához igazodó alvó és evő masina… és bizony sírással fejezi ki a vágyait. Mert csak így tudja.
  • hiába az alapos előretervezés a várandósság hónapjaiban, sok új és váratlan helyzet adódhat, amelytől nem kell megijedni. Gyakorlat teszi a mestert 🙂

Egyet leszögezhetünk egy kis humorral fűszerezve. Idővel mindenkinek sikerül megérni erre a csodálatos szülői feladatra. Akinek pedig nem, annak is felnőnek valahogy a gyermekei 😀 .

Az Anyává érést számos tényező segíti és hátráltatja. Jó ezekkel tisztában lenni, és akkor minden könnyebb lesz.

Segíti a folyamatot, ha ismerjük önmagunkat. Tisztában vagyunk azzal, hogy általában mennyi időbe telik, amíg egy új helyzethez alkalmazkodunk. Az önmagunkkal szembeni elvárások és maximalizmus itt nem segít. Hagyjunk időt arra, hogy összeszokjunk a babánkkal és a számos új feladattal. (Gondoljunk arra, hogy egy új munkahelyen is eltelik pár hét amíg beleszokunk az új helyzetbe. Itt sincs másképp.)

Segíti a folyamatot, ha a Párunkat minél jobban bevonjuk mindenbe. Együtt könnyebb az ismeretlent felfedezni, mint egyedül botorkálni. Ne akarjunk mindent egymagunk csinálni, mert később ez hátrány lesz.

Segít, ha a minket zavaró személyeket, kotnyeles tanácsadókat szépen, udvariasan eltávolítjuk a környezetünkből. Ugyanis nemcsak folyton beleszólnak abba, hogy mit hogyan is kellene csinálnunk, de ezzel sokat ronthatnak a kedélyállapotunkon is…

Mindezeken túl még számos egyéb élethelyzet adódik, amivel szembe kell nézni már a várandósság időszaka alatt is. Ezekről szól a Pocakban a baba és a Köztünk a baba menüpont.