Az anyukák nagy többségét állandóan foglalkoztatja az a gondolat, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy gyermekéből magabiztos felnőtt legyen? Mire esküsznek a szakemberek? Mi a biztos recept ehhez? Egyáltalán van-e tuti gyermekkori recept a kiegyensúlyozott felnőttkorhoz?

1. hozzávaló: Önzetlen (és feltétel nélküli) anyai szeretet

Érdekes megvilágítása az anyai szeretetnek az a szemlélet, hogy a legtöbb anya önzetlenül szereti kicsi gyermekét addig, amíg az kicsi és teljesen tőle függ. De amint a gyermek elkezd nőni és önállósodni az anyai szeretet önzetlensége igazi megmérettetésre kerül. A valóban önzetlen anyai szeretet igazi lényege a gondoskodás a gyermek felnövekedéséről és önállósodásáról. Ezen a ponton válik az anyai szeretet igazán nehéz feladattá, olyanná, amelyhez önzetlenség kell: mindent odaadni, semmit nem kapni érte cserébe, és mindezt a szeretett gyermek boldogságáért. Hiszen nem elég engedni az önállósodást, hanem akarat és támogatás is kell hozzá az anya részéről. Ezért olyan különleges az igazi anyai szeretet, és sok anya erre a szintre nem biztos, hogy eljut…

2. hozzávaló: Érintés

“Minél többször érintenek meg egy gyermeket, annál súlyosabb lesz az agya, míg ha egy gyermeket nem érintenek meg, illetve nem gondoznak kielégítően élete legelső szakaszában, akkor ez jobban befolyásolhatja későbbi intelligenciáját, mint a formális nevelés.”*

Az érintés bizalmat épít, hiszen a bőrünk a legáltalánosabb érzékszervünk, amely az elsők között fejlődik ki. Egy kicsi baba is ezen keresztül érzékeli az érintést, azaz a bizalmat. Ennek fontossága felbecsülhetetlen, amelyet a következő két kísérlet is illusztrál:

• Egy több évtizede végzett felmérés eredményeként elmondható, hogy azokban a német gyermekkórházakban, ahol a példás orvosi ellátáson kívül volt egy-egy olyan asszony, akinek csak az volt a dolga, hogy babusgassa a kis betegeket, felvegye őket, ha valamelyikük sír,  jóval kisebb volt a gyermekhalandóság, mint azokon az USA-beli gyermekklinikákon, ahol ez a plusz babusgatás hiányzott. Ez a szeretetteljes törődés, és ennek az érintésen keresztül történő kifejezése volt az, ami sokszor megmentett egy-egy babát a haláltól.

• Egy másik esetben Kolumbiában, egy, a koraszülöttek halálozási arányait vizsgáló felmérés során kimutatható volt, hogy abban a kórházban, ahol a koraszülött babát a születése után szinte azonnal az édesanyja blúza alá helyezik, és otthagyják 4-5 hónapig, jóval kisebb a halandóság száma.

  ◊

A gyermekeink iránt érzett szeretet, és az ebben rejlő elfogadás érzése könnyen kifejezhető az érintésen, ölelésen keresztül nap mint nap. Ha nekünk felnőtteknek is szükségünk van arra, hogy naponta legalább egyszer megöleljenek minket, akkor a gyermekeinknek, akik létük minden pillanatában azt szeretnék érezni, hogy szeretjük őket, még inkább szükségük van erre. A szakemberek szerint azokban a kultúrákban ahol nincs tere az érintésnek, sokkal több az erőszak és a kegyetlenség.

 3.  hozzávaló: Méz

Az anyai szeretet első lépcsőfoka az alapvető gondoskodás és törődés, amely elengedhetetlenül szükséges a gyermek növekedéséhez. Ha szimbólumokkal akarom ezt kifejezni, akkor ez a “tej”. A második lépcsőfok a “méz”, azaz az élet édességének, az életörömnek, az életben levés boldogságának kifejezése. Ez utóbbit azonban már nem minden gyermek kapja meg édesanyjától. Az az anya tud mézet is adni gyermekének, aki maga is boldog, és harmóniában él önmagával. Az életszeretet éppolyan mélyen kihat a gyermekre, mint a szorongás és a depresszió érzése az anya részéről. Ezért nagyon fontos, hogy egy anya lelke rendben legyen, és ha valami nyomasztja, akkor azt elmondhassa, és egyedül vagy segítséggel de megoldást keressen rá a lelki egészsége érdekében.

A “tuti” recepthez nemcsak ezek a hozzávalók tartoznak, hanem még mások is. Úgymint az elfogadás, a szeretet kifejezése egyéb formában stb. Azt gondolom, hogy az anyai szeretet szívből jön, és a legtöbb anya arra törekszik, hogy  gyermeke kiegyensúlyozott felnőtt legyen…

*Irodalom: Matthew Linn, Sheile Fabricant, Dennis Linn: Életünk nyolc szakaszának a gyógyítása; Erich Fromm: A szeretet művészete

•